Egy angliai édesanya arról számolt be, szerencsés, hogy életben maradt: „pánikrohamokkal” diagnosztizálták, miközben valójában agytumorja volt.
A 36 éves Catherine Wilcockson tavaly december végén kimerültségre és szorongásra panaszkodott, ezért antidepresszánst írtak fel neki.
Később emelték is a gyógyszeradagját, mert a szer alig volt hatással a tüneteire. Később májusban éppen otthonában volt, mikor rohamot kapott és összeesett. Lányai találtak rá, azonnal be is vitették a kórházba, ahol rögtön készítettek egy CT-vizsgálatot. Kiderült, hogy akkora tumor volt az agyában, mint egy alma.
A sheffieldi tanársegéd életmentő műtéten esett át, amely sikeres volt. Az orvosok szerint már 20 éve megvolt az agytumora.
„Elmentem a háziorvosomhoz januárban – mondta Catherine –, és elmeséltem neki a helyzetet, mire azt felelte: »Szerintem önnek egy mentális zavara van, amit derealizációnak hívnak«. Antidepresszáns tablettákat adott, majd növelte az adagot, de a tüneteim továbbra sem múltak.”
„Azok után, amiken keresztülmentem, azt tanácsolom az embereknek, hogy teljesen vizsgáltassák ki magukat, ha nem érzik jól magukat.”
Az eset közel sem példa nélkül álló. Magyarországon is előfordult már, hogy pszichiátriai szerekkel kezeltek egy férfit, holott tünetei hátterében mindvégig agydaganat állt – a férfi kis híján bele is halt a pszichiátriai „kezelésbe”.
A probléma gyökerét pontosan az képezi, hogy a vizsgálatok nélkül, pusztán feltételezések alapján kezdenek bele tudatmódosító szerekkel történő kezelésbe. A „beteg” pedig, aki a látszólag megmagyarázhatatlan tünetekre panaszkodik, közel sincsen megfelelően tájékoztatva a szerek hosszú távú hatásairól, vagy egyáltalán arról, hogy tüneteinek oka lehet akár tényleges testi probléma is.
Eredeti cikk: https://www.itv.com/news/calendar/2019-12-06/sheffield-mother-diagnosed-with-panic-attacks-is-found-to-have-brain-tumour/
